VÉDŐOLTÁSSAL MEGELŐZHETŐ VADÁSZGÖRÉNY BETEGSÉGEK

Ajánlott oltási program vadászgörények számára:

8-10. hét: Kombinált oltás 10-12. hét: Kombinált ismétlő 14-16. hét: Veszettség elleni oltás (Kijáró illetve külföldre utazó vadászgörényeknek!) 6. hónap: Kombilált ismétlő (Szopornyica, Leptospirosis) 1. év: Veszettség + kombinált oltás (majd évente)

SZOPORNYICA

Bevezetés

A Paramyxovirus okozta megbetegedés vadászgörényekben nagyon veszélyes, akár végzetes is lehet. A korokozó a fertőzött tetsváladékokkal, legfőképpen orrváladékkal gyorsan terjed.

Tünetek:

A lappangási idő vadászgörényekben nagyon rövid, súlyos tünetek akár néhány órával a fertőződés után kialakulhatnak, és gyakran elhullás is bekövetkezik. Lázas állapot, étvágytalanság, kedvetlenség, hurutos szem- és orrfolyás, majd bakteriális felülfertőzésnél már akár gennyes orrfolyás, sokszor hasmenés és hányás is kialakul. Vadászgörényekben nagyon jellemzőek az idegrendszeri tünetek, egy-egy izomcsoport görcse (tic), de akár bénulás is kialakulhat. Vemhes állatokban akár vetélés is előfordulhat. A magzati fertőzésnél például a fogcsíra károsodhat, a felnőttkori fogak zománchibáját előidézve. A gócos agyvelőgyulladás maradandó epilepsziás tüneteket okozhat később.

Megelőzés, Kezelés:

A vadászgörényeket 2 hónapos koruk után kéthetes időközzel kombinált védőoltással kétszer beoltva kialakíthatunk egy alap védelmet, amit később ismétlő oltásokkal szinten lehet tartani. Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni, de gyakori az elhullás.

LEPTOSPIROSIS

Bevezetés:

A különféle leptospira baktériumok nem ritkák a környezetben, leggyakrabban fertőzött vizelettel szennyezett vizeknél, de tünetekben megnyilvánuló leptospirosis szerencsére ma már ritkán alakul ki a kombinált védőoltásoknak köszönhetően.

Tünetek:

Egy-két hetes lappangási idő után magas láz, levertség, étvágytalanság, majd sárgaság, esetleg görcsök alakulnak ki.

Megelőzés, Kezelés:

Bár bakteriális fertőzésről van szó, a kombinált oltásokban jelen van a leptospira, így ezekkel védekezhetünk a betegség ellen. Idejében megkezdett antibiotikumokkal a betegség kezelése reményteli lehet.

VESZETTSÉG

Bevezetés:

A veszettség az emberre is veszélyes gyógyíthatatlan vírusos betegség, melynek közvetítésében a húsevő állatok jelentős szerepet töltenek be. A korokozó nyállal terjed, általában harapás útján. A kötelező eboltással és a rókák csalétekvakcinázásával szerencsére manapság már ritkaság nálunk a veszettség, de húsevő állat okozta emberi harapás esetén minden esetben gondolni kell rá, és a harapásról értesíteni kell kezelőorvosunkat és a hatósági állatorvost is. Ilyenkor a veszettséggyanús állatot két hetes megfigyelésre kell vonni, a megmart embernek pedig veszettség elleni sorozatoltást kell kapnia.

Tünetek:

A vírus a harapás után az idegek mentén haladva a központi idegrendszerbe jut, súlyos idegrendszeri tüneteket kialakítva. Jellemző a tudatzavar, viselkedészavar, görcsök, agresszív viselkedés, támadási kézség, nyelési nehézség miatt nyálzás, habzó száj, később bénulás, fulladás. Létezik csendes forma is, amikor dühöngő tünetek helyett éppen a vad állatok szokatlan kedvessége tűnhet fel, a veszett róka például odamerészkedik az ember közelébe, vagy visszahúzódva-elbújva támad a hozzá közeledőre.

Kórjelzés:

Biztos diagnózis a veszettségben elhullott állat agyszövetéből végzett immunfluoreszceniás vizsgálattal történhet.

Megelőzés:

Bár ezt törvény nem szabályozza, de a kijáró, más álatokkal is találkozó vadászgörényeket is érdemes veszettség ellen beoltani. Húsevők (kutya, macska, vadászgörény) külföldre történő utaztatása esetén is kötelező a veszettség elleni oltás beadása!